FÖLDÖNKÍVÜLI
KAPCSOLATOK

TÉRKAPU DETEKTOR

 

 

Hogy konkrétumokról is beszéljek, egy térkapunak is van a környezetünkre vetített hatása, ami adott esetben még földi eszközzel is mérhető.
Építettem egy ilyen eszközt, amit még 1913-ban Greinacher teljesen másra talált ki (Greinacher Doubler, Quadrupler), de kidolgoztam hozzá egy egyedi mérési eljárást, amivel reggelre utólag bárki ellenőrizheti az eszköz közelében éjszaka jelent-e meg térkapu...

 

 

 

építési rajz

 

Térkapu detektor építési rajza

 

 

 

Ez az eszköz elemet, akkumulátort, vagy tápegységet nem tartalmaz, a térből nyeri az energiát, így működik...
Ahhoz, hogy egy térkapu jelenlétét mérni tudjuk, valamilyen módon magát a jelenséget, vagy az okozott hatásokat kell vizsgálnunk.
Egy térkapu megjelenése a körülötte lévő térben válthatja ki a jelentősebb hatásokat, ezért a megoldást is ott kell keresni.
Ahhoz, hogy egy térkapu jelenlétét mérni tudjuk, valamilyen módon magát a jelenséget, vagy az okozott hatásokat kell vizsgálnunk.
Egy térkapu megjelenése a körülötte lévő térben válthatja ki a jelentősebb hatásokat, ezért a megoldást is ott kell keresni.
A jelenlegi eszközeinkkel a teret közvetlenül megmérni nem tudjuk, de bizonyos tulajdonságai alapján a vizsgálathoz megpróbálhatjuk lemodellezni.
Ehhez felhasználhatjuk a térből minket folyamatosan bombázó kozmikus jelenségek, rádióhullámok, elektromos kisülések, elektrosztatikus töltéssel rendelkező légtömegek véletlenszerű összejátszásának a mérhető értékeit, amik leképezése és eltárolása modellezi jelen esetben a terünket.

 

Ha megépítettük az eszközt, először telepíteni kell egy fix helyre, ami folyamatosan napokig, hetekig, hónapokig ott fog maradni.
Tehát olyan helyre tegyük, amit később nem kell kerülgetni. Az antennát közvetlenül a mennyezet alá, az oldalfal közelében célszerű kifeszíteni. Ha az antenna épületszerkezeti okok miatt leárnyékolt helyre került, akkor tegye át egy másik helyre. (A végső rögzítést csak a próba után végezzük el.)
Ha ezekkel megvagyunk, várni kell (helyszínenként ez eltérő lehet) pár órát, vagy napot, hogy a rendszer felálljon.
Közben a kimeneten folyamatosan növekvő értéket láthatunk, ami egy idő után meg fog állni. Amennyiben nem rendelkezünk nagy belső ellenállású asztali mérőműszerrel, akkor az értékeket csak pillanatnyi csatlakozás után szabad leolvasni, mert különben egy kézi multiméter gyorsan leszívja a töltést. Alap esetben Budapesten átlagban 0,4-1,1V feszültség mérhető a kimeneten, de ez a helyi tér adottságok miatt jelentősen eltérhet.
A méréseket több napig és mindig ugyanabban az időpontban végezzük. Tehát, ha majd arra leszünk kíváncsiak, hogy az éjjel történt-e különös esemény, akkor mindig a reggeli felkelés időpontjában (5:00-6:00 óra körül) mérjük meg a feszültségszintet. Utána egy pillanatra zárjuk rövidre a kimenetet, ami a belső "memóriát" törli. (A rendszer magától újra fog indulni.)
A több napi, heti mért eredményekből számítsuk ki az átlagot. Amennyiben ez az átlag később egy reggelre kb. minimum 40%-kal megugrik, akkor az elmúlt éjszaka néhány órás intervallumában különös dolgok történtek az eszköz 3-10m-es közelében...

 

 

 

mérési jegyzőkönyv

 

Mérési jegyzőkönyv minta ( A képre kattintva letölthető üres pdf formátumban)

 

 

 

Ahogyan a vízbe dobott kő körkörös hullámokat kelt, ugyanígy a térben megjelenő térkapu is torzítja, meglöki, megbillenti a teret.
Az eszköz ezt a "tér billenést" (gravitációs hullámot) is eltárolja, amit az ismertetett módon később ki tudunk olvasni belőle.

 

Előfordulhat hogy a kimeneten alkalmanként nem mérünk semmit sem. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt pár órás időszakban a környezeti tér nyugodt volt... Ilyenkor sajnos az eszköz-specifikus jellemzőkkel "lemodellezett tér" hiánya miatt nem tudunk az elmúlt időszakban esetlegesen megjelent térkapura következtetni... Más helyszínen mértem már nappali átlagban 4,2 V maximális feszültséget is, ott 5,5 V-nál magasabb feszültségszintet kell kapni reggelre, ha az éjjel térkapu nyílt a közelben...

 

 

 

Működés közben

 

 

 

Csak érdekességként egy másik kapcsolás:

 

 

 

Az eltárolt energia fénnyé alakítása

 

Az eltárolt energia fénnyé alakítása

 

 

 

Ha idővel felállt a rendszer és a kimenetén folyamatosan stabil, 2,5-3,2V feszültséget mérünk, a nyomógomb megnyomásával a LED felvillan, ezáltal a lemodellezett tér, mintegy fény formában láthatóvá válik. A villanás után a feszültségszint leesik kb.1,6V-ra, de a rendszer ekkor újra beindul és rövid idő alatt kipótolja 2,5-3V körüli értékre, tehát a LED felvillantása bizonyos időközönként ismételhető. Magasabb feszültségérték esetén ne használjuk így, mert a LED tönkremehet. Ott már kössünk sorba egy megfelelő ellenállást, vagy más fogyasztót tegyünk rá.

 

Megfelelő "térerő" esetén az ügyesebbek beidomíthatják arra, hogy a LED felvillanása jelezze az esetlegesen bekövetkezett térkapu jelenséget. (ehhez viszont napi átlagban legalább 1,3-1.5V kimeneti szint kell)

 

 

 

Működés közben

 

 

 

A kapcsolások működését Budapesten tudom prezentálni.

 

2014.02.

 

 

 

FRISSÍTÉS:

 

Különböző tulajdonságú detektorokból összeállítottam egy kicsit komplexebb mérő-rendszert, amiből 1 detektor a tetőteret figyeli, 4 detektor pedig a földszinti részt.

 

 

 

mérési elrendezés

 

A mérési elrendezés

 

 

 

A méréseket reggel és este is nagyjából mindig ugyanabban az időpontban végeztem és a mérési jegyzőkönyvben pontosan feljegyeztem. A reggeli mérések után a kimenetet 4 másodpercre rövidre zártam. A mérési eredmények az alábbi jegyzőkönyvben találhatók:

 

 

 

mérési jegyzőkönyv

 

A nagyobb formátumhoz kattinson a képre (pdf)

 

 

 

A mérési átlagok mellett jól látható, ahogyan felépül a rendszer, a reggel-este hasonló időpontokban mért stabil eredmények és mindezek mellett, még egy jelentősen kiugró anomália találat is... Időközben bátran kijelenthetem azt is, hogy a viharok (villámlás) olyan elenyésző hatást váltanak ki a detektorokban, hogy nem befolyásolják a mérési eredményeket. Az elmúlt időszak viharai alatt ezt alaposan ellenőrizhettem. Ha pontosan megismerjük egy jelenség által kiváltott hatásokat, már következtetni tudunk magára a jelenségre, sőt idővel magát a jelenséget is elő tudjuk idézni... Ha olyan kérdése van, amire ezen a weboldalon nem talált választ, írjon nekem egy e-mailt, amire megpróbálok gyors és teljeskörű választ adni.

 

2014.08.14.

 

ÚJABB FEJLEMÉNY :

 

Amikor éjjel felkelek, a legtöbbször felkapcsolom a villanyt. Ebben az esetben nem így tettem, tehát sötétben mentem ki a kisdolgomat elvégezni. Ekkor különös dolgot tapasztaltam.

A tetőtéri feljárónál található mennyezeti lámpa, lekapcsolt állapotban, nagyjából 2 másodpercenként ütemszerűen villogott.

 

 

 

Tetőréri feljáró

 

A tetőtéri feljáró előtere, alatta a mennyezeti lámpából kiszedett hibátlan fénycső

 

 

 

A lámpa körül ezután több héten keresztül különböző pozíciókban méréseket végeztem egy 1,5 méteres antennával felszerelt térkapu detektorral. Sikerült kimérnem és egyúttal behatárolnom azt is, hogy a tetőtéri feljáró közelében, a földszint és a tetőtér között, egy nagyjából 4 méter átmérőjű gömbben jelentős értékeket, míg a gömbön kívül csak nagyon elenyésző értékeket mérek. A mérési eredményeim alapján ez a 4 méteres átmérőjű gömb, egy sztatikus tér, aminek a forgása, vagy pulzálása következtében villogott ütemszerűen a mennyezeti lámpában lévő fénycső. Ez a forgó tér, már valószínűleg nagyon régóta itt lehet, de csak most tudtam bemérni.
Arra is rájöttem, hogy ezt a teret, egy a téren belüli elektromos kisüléssel gerjeszteni is lehet. Ilyenkor jóval nagyobb lesz az energiája.
A villogó fény sajnos nagyon gyenge, de ha valaki kíváncsi rá, hogy milyen ez a fény, bármikor kipróbálhatja, amikor teljes sötétben, egy műszálas anyagon (például thermo pulóveren) a fénycső üveg felületét mozgatja. A fénycső sejtelmes fénnyel világítani fog anélkül, hogy bármilyen áramforrás rá lenne kapcsolva...

 

2016.04.23.