EGY FÖLDÖNKÍVÜLI ŰRHAJÓ BELÜLRŐL...
Bizonyára sokakat érdekel, hogy milyen is lehet egy földönkívüli űrhajó belülről.
Természetesen sokféle...
A klasszikus repülő csészealjakhoz ugyan még tudatosan nem volt szerencsém,
így azokról beszélni sem tudok, viszont el tudom elmondani, hogy milyen földönkívüli űrhajóval
találkoztam odaát...
A belső tér ezekben az egységekben kívánság szerint testre szabható a 3D-ben ugyanúgy, ahogyan a
saját számítógépünk háttérképét a 2D-ben szabadon változtathatjuk.
Itt viszont már a térrel kell dolgozni és szinte bárhogyan ki lehet alakítani a belső teret, még
akár a berendezésekkel együtt is.
Földönkívüli űrhajó belülről
Belül az ovális falak, a mennyezet és a padló, változó intenzítású kékes-lilás uw
fénnyel világított, ami fény egyben a levegőben lévő kórokozók ellen is hathatós védelmet biztosított.
Belépéskor a szememet védeni kellett, mert egy ideig olyan intenzív volt a fény, hogy szinte éreztem,
ahogyan pattogott a bőröm, a rá tapadt biológiai szennyeződések miatt. A testemnek a légzést, a táplálást,
valamint a salakanyag ürítést, a szervezeten belüli (implantátumoknak) pozícionálóknak köszönhetően,
belső "mini térkapuk rendszerei" biztosították.
Középen volt egy fekhely szerűen elhelyezkedő, narancssárgás színű, nagyméretű, kör alakú zselés anyag.
Erre ha ráfeküdtem, akkor nagyon lassan teljesen belemerültem. Ezután körülötte egy térbuborék alakult ki,
ami egyúttal védelmet is adott. Ez vizuálisan látható volt, mint például egy hologram.
A hajót a saját tudatommal, az időközben felépült tudati kapcsolatokkal kezeltem. A részévé váltam és azáltal
akár azt is mondhatjuk, hogy én voltam maga a hajó.
Amikor legelőször csatlakoztam hozzá, nem tudtam azonnal használni, mert még meg kellett tanulnunk egymást
(össze kellett hangolódnunk) és csak utána indulhattam el vele.
Az egység saját intelligenciával rendelkezett és bizonyos dolgokban sokkal jobb volt nálam. Erre a ráhangolódás
közben nekem kellett rájönnöm, ráadásul mindvégig alkalmazkodnom kellett ezekhez.
Utána már bátran rá mertem bízni magamat...
Térkapukon keresztül közlekedtem vele, amikor a barátságtalan, de viszont nagyon gyönyörű űrbéli környezetben,
teljes külső-belső érzékeléssel "barangolhattam".
Ez nem egy többszintes, gigantikus anyahajó volt, ráadásul a mi értelmezésünk szerinti fegyver sem volt rajta,
de az esetleges veszélyt okozó tényezőket biztonságban elháríthattam..., vagy hívhattam hozzá segítséget...
Ennek ellenére nagyon sokszor elveszítettem a testemet, de mint a példa is mutatja, mégis sikerült pótolni.
Sajnos ugyanazt a testet nem lehet örökké használni, spontán is el lehet veszíteni. Nekem például 2009 augusztusban,
többek között ezért fejeződött be a lényegi tevékenységem odaát.
Az eredeti földi testemben már csak egy kicsit emberként élni és meghalni jöttem vissza. Ezt én kértem, mert
emberként ide születtem...
Viszont tudom, mert megtapasztaltam, hogy van élet a halál után, de ez nekem már más "testben" fog kiteljesedni...
